| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Hová lettem? |
Haas Laura |
2007.02.02. 21:46 |
Első várandóságom kilenc hónapja alatt, felkészültem a krízisre ami a szülést követheti, a szülés utáni depresszióra, felkészültem arra is, hogy kiszakadok a baráti körömből, valamint, hogy együtt leszek egy másik emberrel a nap huszonnégy órájában éveken át, és felkészültem még számos olyan dolgokra, amiről hallottam, vagy bennem felmerült, hogy nehézséget jelenthet. Mindezek ellenére néhány hónappal Nina érkezése után sötét veremben találtam magam.
|
El nem sírt könnyek |
Haas Laura |
2006.11.16. 10:57 |
Amióta anya lettem, mintha kitárult volna a szívem. Eddig is szerettem a gyerekeket, szívemen viseltem az állami gondozásban élők sorsát, igyekeztem segíteni a hátrányos helyzetben élőkön, s összefacsarodott a szívem, ha gyermekbántalmazásról esett szó, vagy beteg gyerekeket mutattak a TV-ben. Azonban Nina születése óta fizikai fájdalmat érzek, ha ilyesmit látok. Pontosan olyan érzés, mintha saját gyermekemmel történne valami rettenetes.
|
A halál gondolata |
Haas Laura |
2006.11.16. 10:13 |
Eleinte sokat gondoltam arra, hogy Nina bármikor meghalhat. Ha hosszabban aludt mint az megszokott volt, aggódva osontam be a szobába és feszültem figyeltem, hogy lélegzik-e.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
| |